Ötletek, észrevételek, vélemények, javaslatok

Igaz,majd Történelem eldönti.
Lehetne úgy csinálni, hogy mindkét oldal legjobbjait leírná, de közöttük semmilyen viszonyt nem állítana fel, de az igazi egy összesítő lenne. Engem mondjuk nem zavarna, ha megtudnád, hogy miben vagyok jobb, ezt amúgy ki lehet következtetni.

Világos. Aki itt játszik, van sütnivalója.

De ha csak a vezérkari tiszt lenne kiírva, akkor az ellenséges oldal nem tudná meg,hogy ki a parancsnoka.

Ez már más! Nekem így okés a dolog!

Volna 1 javaslatom:

Szerintem nem ártana a férőhelyek topikot is kibővíteni. Ha jól tudom, nincs benne a szállítórepülő férőhelye.

SH

Már az is elkészült, csak be kell másolnom Hétvégén bemásolom majd!

ROGER THAT!

Király lett az AKTÍV PARANCSNOKOK c. topik. Így legalább látjuk a frankót!

SH

Sven Hippert írta:Király lett az AKTÍV PARANCSNOKOK c. topik. Így legalább látjuk a frankót!

SH

Legalább pontosan tudjuk hogy ki van és ki nincs.
A szabályok kicsit bonyolultnak tűnnek, bár ez inkább a differenciáltság miatt lehet, egy nehéz stratégiai bombázó hatótávolsága a valóságban is eltért egy vadászgépétől, a szolgálati magasság és a sebesség is, és valójában életszerűbb hogy pl. a tengeralattjárók ellen is van védelmi létesítmény a rombolókon kívűl. (a repülők ellen is van légelhárítás...).

Üdv. H. M.

Nekem az nem világos, miért nem támadhat pl. tengeralattjáró rombolót és tengeralattjárót. Ez a valóságban nem így volt.

SH

Sven Hippert írta:Nekem az nem világos, miért nem támadhat pl. tengeralattjáró rombolót és tengeralattjárót. Ez a valóságban nem így volt.

SH

Ezzel egyetértek. Egy egyszerű, gyakorlati példa:
Egy tengeralattjáró a felszínen van, és lőtávon belül észlel egy ellenséges felszínen lévő tengeralattjárót vagy épp egy rombolót, bár főleg utóbbi esetben lehet hogy jobb ha lemerül, de ha nincs ideje/bátor, akkor miért ne lőhetne rá? A torpedókon kívűli fegyverzete akkor valójában mire szolgál?

E.R.

Én is megválaszolhatnám, de talán Edward Osmond haditengerészeti felelős ezekre pontosabb és kimerítőbb választ fog tudni adni.

Rombolókat azért nem támadtak a tengeralattjárók, mert egyszerűen nem érték meg a torpedót (tekintve, hogy egy tengeralattjáró fedélzetén korlátozott számú torpedó állt rendelkezésre). Másrészről a romboló könnyen kiszúrhatja a támadó tengeralattjárót és mivel igen jó gyorsulással és végsebeséggel rendelkezik, könnyen kikerülheti a torpedót (sőt, egyes típusok akár le is futhatták). Felszíni támadás romboló ellen pedig gyakorlatilag öngyilkosság. Természetesen volt rá példa a történelem folyamán, hogy német tengeralattjárók elsüllyesztettek szövetséges rombolókat, ez azonban nem volt jellemző.

Tengeralattjárók ellen pedig azért nem támadhatnak, mert az ilyen összecsapások a 2. vh folyamán is ritkák voltak. Ennek egyik oka, hogy (mivel a tengeralattjárók motorja kevesebb zajt csapott és alacsonyabb is volt a legtöbb hajónál) ritkán kerültek egymás közelébe, illetve ritkán szereztek tudomást egymás jelenlétéről. A másik ok, hogy a tengeralattjárók külső burkolata hengeres (a külső ballaszttartály miatt), így a túl magasan vagy túl alacsonyan betaláló torpedó valószínűleg detonálás nélkül "lepattan" a célpontról. A tengeralattjárókra csak '44 körültől kezdve kezdtek aktív szonárokat szerelni (lásd: Type XXI), amikkel lehetőségük lett volna más tengeralattjárók támadására. Végül, a 3. ok: a tengeralattjárók képesek lemerülni, a torpedók viszont (jobb esetben) fix magasságban/mélységben haladtak.

A külső fegyverzet (88 vagy 105 millis ágyú és a légelhárító fegyverek) fegyvertelen vagy alig fegyverzett célpontok ellen kerültek bevetésre, pl magányos kereskedők (ennek nyomán jelentek meg az álcázott fegyverekkel felszerelt ál-kereskedők). A légelhárító löveget pedig csak akkor használták (eltekintve pár eszementtől), ha nem tudtak lemerülni. Általában csekély eredménnyel. A háború vége felé tervezett Type XXI-en már nem voltak ilyenek, mivel ezek nagyban rontották a tengeralattjáró vízalatti hatékonyságát.

Remélem ez megválaszolja a kérdéseket.

Elfogadható válasz volt, köszönjük!

SH

Nemtom, mennyire megoldható, de azért megkérdezem:

Szerintetek, nem kellene díjazni valahogyan a legaktívabb tagokat valamilyen formában (több hozzászólás, napi aktivitás, stb.)? Ezzel is motiválnátok a parancsnokokat, hogy minél többet bogarásszanak az oldalon. Minden szentnek maga felé hajlik a keze...!

SH

Ezt nem szeretném külön díjazni, mivel félek a spammeléstől. Akinek tetszik az oldal, az úgyis relatíve sok időt fog itt eltölteni. Aki sok időt eltölt itt, az folyamatosan képben van az oldal eseményeivel és a játékot is egyre jobban megismeri, mivel járatja rajta az agyát és egyre tapasztaltabbá válik benne. Aki egyre tapasztaltabbá válik benne, annak egyre nagyobb az esélye a sikerre és a győzelemre.

Értem. Rendben.

SH

Sziasztok.
Néhány kérdés az új szabályok miatt:
1, Mikor lesz a következő körváltás?
2, Az egyes légvédelmi egységek mekkora területet ellenőrizhetnek ? Előfordulhat-e, hogy az ellenséges frontvonal fölé is belőhetnek?
3, Észak-Fro -> Partraszállás Angliában -> London ostroma -> Birmingham ostroma -> Manchester ostroma
Ebben a sorban a partraszállás Angliában (gondolom a csatorna tengeri mező ez) terület is egy egységnek számít a repülőgép hatótávjában?
4, Most jelenleg a franciaországi partizán elérhető?
F.J.

1, Június 29-én.
2, A légvédelmi egységek csak a saját frontszakaszt képesek fedezni, kivéve, ha támadás van és légvédelmi egységek is a támadó alakulatokkal tartanak.
3, A "partraszállás Angliában" az a 'Dél-Anglia' területet jelenti. (A csatorna viszont nem számít bele a repülőgépek hatótávjába, a csatorna Dél-Angliával együt egyként értelmezendő a repülőgépek hatósugarának számolása közben.)
4, Az összes típusú partizán elérhető.

Történelem írta:4, Az összes típusú partizán elérhető.

És kit szabotálnak, mondjuk Norvégiában?

A németeket.

Történelem írta:A németeket.

Annak ellenére, hogy ott nincs ipar,nincs utánpótlási vonal? És így is okoznak UP veszteséget?

Van ipar.

OK elfogadom. Végül is ez a szövetségeseknek jó.

Lenne egy javaslatom.
Óriási hadianyag mennyiség kerül most a játékba. Szerintem az egyes körökben, ha a parancsnokok támadásra adnak parancsot, a veszteségek mértékének nagyobbnak kellene lennie (nyilván az erőviszonyokhoz mérni, hogy ki mennyit bukik), mint az átlagos utánpótlásnak. Ezzel elindulhatna az egyik fél a győzelemhez vezető úton.
Mit gondoltok?